Kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni?

kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni?

1) Representative bias - Összekapcsolási téveszme

A leírtak egy része az ún. A hibák tévedése széles köre azonban a kognitív torzításokhoz tartozik. Ezek tehát a választási lehetőségek, melyek közül döntenie kell a kereskedőnek. A probléma pedig az, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy a döntések sikerességének valószínűségeit egy közeli esemény, vagy egy hasonló esemény alapján ítéljük meg.

A representative bias hibájának alapvetően két típusa van. A hétköznapi életben is számos ilyen hibát elkövetünk, például ha látunk egy ügyetlenül közlekedő autóst, akkor azt feltételezzük, hogy az illető hölgy.

kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? melyik kriptovalutát érdemes hosszú távra befektetni

Mivel van olyan hölgy ismerősünk, aki rosszul vezet, viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs rosszul vezető férfi, és azt sem jelenti, hogy minden hölgy rosszul vezet. Ugyanígy ha találkozunk külföldiekkel, akkor az egész kultúrát, sok millió embert ítélünk meg néhány általunk ismert külföldi viselkedése alapján.

kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? Kína tiltja a kriptovaluta kereskedést

A vertikális representative bias pedig tulajdonképpen azt jelzi, hogy egy dologról, döntésről az alapján döntünk, hogy mit tapasztalatunk a dologgal, döntéssel kapcsolatban a múltban.

Például azért vásároljuk meg XY befektetési alapot, mert az elmúlt fél évben nagy hozamot hozott. Ugyanez igaz a részvényekre is, azaz azért vásároljuk, mert sokat emelkedett az árfolyama, holott a jövőbeni árfolyam-emelkedést számos más tényező is befolyásolja.

2) Confirmation bias - Megerősítési torzítás

Bár ezt a példát érdemes kiegészíteni, hogy a múltbeli árfolyam bizonyos szinten képes előrejelezni a jövőbeni árfolyamot, lásd momentum. Ugyanígy a representatve bias hibáját követjük el, ha azt gondoljuk, hogy a sikeres, nagy cégek egyben jó befektetések is lesznek.

Ilyen okok miatt vásárolják sokan az Apple részvényeket, vagy más nagyobb társaságok részvényeit. Az is egy hibás feltételezés, ha azt gondoljuk, hogy egy társaság sikeres a mobiltelefon gyártásban és értékesítésben, akkor sikeres lesz az elektromos autó gyártásban. Ennél a feltételezésnél is elkövetjük a representative bias hibáját.

Belevették az NFT-ket?

Ennek lényege, hogy kísérletükben egy kitalált személy, Linda jellemzését közölték a résztvevőkkel, majd megkérdezték, hogy melyik állítás a valószínűbb Lindával kapcsolatban. Linda jellemzése szerint, 31 éves, egyedülálló, extrovertált hölgy, aki filozófia szakon végezte el az egyetemet, és egyetemistaként foglalkozott a hátrányos megkülönböztetés problémájával, illetve egy atomfegyverek elleni tüntetésen is részt vett.

A rövid jellemzés után két állítás közül választhattak a kísérletben résztvevők: Linda valószínűleg pénztáros. Linda valószínűleg pénztáros és aktív feminista is.

kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? bitcoin vagyonkereskedő

A kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? többsége a második állítást választotta, pedig sokkal kisebb az esélye annak, hogy két állítás egyszerre igaz, minthogy bármely állítás közül az egyik igaz. Statisztikailag tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy Linda pénztáros, és mellette nem aktív feminista. Tversky és Kahneman szerint a Lindát jellemző leíráshoz sokkal kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni?

illik a második válasz, ezért választották ezt az emberek nagyobb arányban, annak ellenére, hogy statisztikailag nagyobb a valószínűsége, hogy az első állítás az igaz. Bővebben a témáról: Összekapcsolási téveszme a tőzsdén 2 Confirmation bias - Megerősítési torzítás Magyarul megerősítési torzításként nevezett gondolkodási hiba lényege, hogy olyan információkat keresünk, veszünk figyelembe, és fogadunk el, melyek megerősítik a véleményünket, döntésünket.

Milyen összegre van szüksége és befektetni kell?

A döntésünkkel ellenkező információk felett átsiklunk, nem olvassuk el, vagy nem vesszük figyelembe. Akkor követünk el hibát, ha csak azokat az elemzéseket, véleményeket, híreket vesszük komolyan, és fogadjuk el, amelyek az elképzelésünket alátámasztják.

Az ezzel ellentmondó tényeket, elemzéseket, véleményeket pedig át sem gondoljuk, meg sem hallgatjuk. A probléma lényege, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni egy esemény bekövetkezése után, hogy ezt korábban mi pontosan előre tudtuk jelezni.

Kriptovaluta pénztárca fajtái

Ez pedig azt jelenti, hogy túlbecsüljük azon képességünket, hogy egy jövőbeni eseményt pontosan meg tudunk jósolni, holott a valóságban az esemény bekövetkezése csak pontatlanul jelezhető előre. Kilőtt a Tesla árfolyam, összeomlott a tőzsde, száguld az arany árfolyama? Ezeket láttuk előre, de csak utólag, a jelenből a múltba visszatekintve. Tőzsdei kereskedők hajlamosak arra, hogy módszereket, indikátorokat, összefüggéseket vélünk felfedezni, melyekkel megállapíthatók egyes események.

Például kilőtt a Tesla árfolyam, és előtte kitört egy háromszög alakzatból. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a háromszög alakzat jól jelzi a közelgő árfolyam-emelkedést. Mutató, mely az előző válság alatt is jelet adott? Vagy amikor utoljára ezen a szinten volt a mutató, bekövetkezett az XY válság?

Mi az a kriptovaluta pump a Binance -en?

Tele vannak a hírek ehhez hasonló címekkel, azonban ha alaposan megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ezek a mutatókkal bár előre lehetett jelezni a válságokat, de mellette sok másik alkalommal téves jelet kaptunk. Ha pedig a sok másik alkalom elemzését nem vesszük figyelembe ez kimarad a hírből általábanakkor elkövetjük a hindshight bias hibáját. Bővebben a témáról: Visszatekintési torzítás hindsight bias a tőzsdén, pénzügyekben 4 Recency bias - Jelen felülértékelése Tulajdonképpen a jelen felülértékelés problémájáról van szó, azaz a döntésünkhöz időben közelebb álló összefüggéseket vesszük figyelembe.

Ami a döntéshez időben közelebbi információt, azt használjuk fel nagyobb súllyal. Például tőzsdei kereskedők esetében megfigyelhető, hogy ha egymás után többször veszítenek például háromszorakkor a következő kötésnél már óvatosabbak, esetleg másképp kötik a stratégia jeleit egész egyszerűen azért, mert a jelenhez közeli információk szerint a stratégia rossz.

Ha viszont a stratégia múltbeli sok száz kötése alapján döntenénk, akkor folytatnánk tovább a kereskedést a megszokott módon, mert tudjuk, hogy gyakori volt a múltban is az egymás utáni három vesztő kötés, de mivel sokan nem naplóznak lásd naplózás fontosságaígy a távoli emlékek a feledésbe merülnek, és a jelenbeli hatás erősödik fel.

Például kiemelkedő volt az XY befektetési alap utóbb fél éves teljesítménye, így arra számítunk, hogy jó lesz a jövőbeni teljesítmény. Ez a recency bias, ugyanis a befektetési alap, vagy bármely befektetés esetén vagy 20 éves átlaghozamot is figyelembe kellett volna vennünk. Az eset fordítottja is igaz, azaz megvásároljuk az Apple részvényeket, mert középtávon legjobb ea forex ingyenes trendet állapítunk meg.

A vásárlást követő hónapokban tovább emelkedik az Apple részvények árfolyama, majd egy néhány hétig tartó esés következik be. Ekkor úgy döntünk, hogy eladjuk a részvényeket, mivel esik az árfolyam, holott az esés egy természetes jelenség egy középtávon emelkedő trendben mozgó árfolyam esetén is, tekintettel arra, hogy hullámmozgást tapasztalhatunk a részvények árfolyamában.

Bővebben a témáról: Recency bias kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? Jelen felülértékelése, közelmúlt-hatás kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés A túlzott kockázatkerülés egy gyakran előforduló tőzsdepszichológiai hiba. A befektetők jellemzően fájdalmat éreznek, ha anyagi veszteség éri őket, ezért kerülik a kockázatokat.

Ugyanakkor a hosszútávon eredményes, hozamot hozó stratégiák általában kockázatosak. A kockázat alatt a volatilitást, az árfolyam átlagtól való eltérését értjük.

A loss aversion bias miatt nem leszünk képesek követni egy olyan stratégiát, amely hosszútávon eredményes, de rövid távon nem mindig profitábilis.

  • Mohos Kristóf
  • Masfelol, ha megoldodik iden a jarvanyhelyzet, ha nem, elindultunk az uj vilagrend fele, sok eddigi folyamatot ujra kell ertelmezni es lefejleszteni az azokat tamogato rendszereket, ebben megint szukseg lesz a tech cegekre.

Ennek tipikus példája, hogy a befektető éves befektetési időtáv esetén rövid kötvényekbe diszkontkincstárjegy, bankbetét tartja a pénzét, ahelyett, hogy hosszú lejáratú kötvényekkel, vagy részvényekkel növelné a hozamát.

Hangsúlyozom, nem az a probléma, hogy nem vállalunk kockázatot, hanem az a gond, hogy bizonyos befektetési időtáv esetén például év magasabb rövidtávú kockázat is vállalható a magasabb hozam reményében. Daniel Kahneman, Amos Tversky kutatásaiból Prospect Theory: An Analysis of Decision Under Risk kiderül, hogy az átlagos befektető jellemzően kockázatkerülő, azaz a veszteség elszenvedése sokkal jobban megviseli mentálisan a befektetőt, mint a nyereség.

kriptobefektetés esetén milyen nyereségszázalékon kell eladni? bináris brókerek

A kutatás eredménye, hogy a többség a biztosat választotta a bizonytalan helyett, még akkor is, ha a bizonytalan nagyobb hozamot jelentene. A fenti vizsgálatot különböző formákban más kutatók is elvégezték, és a legfontosabb következtetés, hogy az ember alapjában véve kockázatkerülő.

Bővebben: Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés, veszteségkerülési torzítás 6 Fight-or-flight response - Üss vagy fuss reakció Fight-or-flight response nem befektetési hiba, hanem egy fiziológiai reakció, melyekre különféle vészhelyzetek esetén a szervezetünk reagál. Mi köze ennek a befektetéshez, a tőzsdei kereskedéshez?

A kriptovaluta jelei pump a Binance-en

A veszteség, a pénzügyi veszteség agyunk félelemközpontját stimulálja, azaz stresszt érez a befektető, melytől szabadulni akar. Ez akkor fordul elő a befektetővel, ha mindenféle szabály, és kockázatkezelés nélkül áll neki a befektetésnek, kereskedésnek. Ha a részvénypiacon egy befektető pénzt keres, akkor jellemzően azon gondolkodik, hogy milyen új autót fog venni a pénzen, vagy mennyire okos, mennyire jól ért a tőzsdéhez, esetleg épp a többlethozamot már képzeletben a több milliós, tengerparti nyaralásra költötte el.

Ez a fajta önigazolás az agyunknak ugyanazon részét stimulálja, melyet a különféle drogok, egyéb élvezeti cikkek stimulálnak. Ahogy többször beszéltünk már róla, a tőzsdén a hozamok nem egyenletesen keletkeznek. A passzív stratégiákban a medvepiacok idején következik be a visszaesés, de az időzítésen alapuló stratégiáknak is van visszaeséseket tartalmazó időszaka. Csak idő kérdése, és a kereskedő elkezd veszíteni. A vagyon pedig egyre inkább fogy, a veszteségek, a pénzügyi veszteség pedig agyunk félelemközpontját stimulálja, azaz stresszt érez a befektető, melytől szabadulni akar.

Ezt a reakciót nem lehet teljes mértékben leküzdeni, tekintettel arra, hogy a jövő mindig bizonytalan, és a múltbeli adatokra alapozott módszerek, stratégiák mindig tartalmaznak kockázatot. Ugyanakkor a kockázat objektív szabályok alkalmazásával a kereskedő által elviselhető szintre csökkenthető.

A héten – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Például a passzív befektetések esetében kötvényekkel mérsékelhető a kockázat, de a rebalancing, a DCA-módszer is csökkentheti valamennyire a kockázatot. A passzív befektetéseket összekapcsolhatjuk a részvénypiac értékeltségének vizsgálatával. Az időzítésen alapuló stratégiák esetében is jól felmérhető a kockázat.

Lásd még