Többet a bitcoin befektetésről

„A Bitcoin egy elavult kriptovaluta, aminek jó a PR-ja” - lagzizenesz.hu

Mészáros R. Tamás Ahogy az ilyenkor lenni szokott, természetesen elindult a spekuláció is, és napról-napra jönnek elő vadabbnál vadabb kriptovalutaalapú befektetési termékek. Eközben a rendszer működését aránylag kevesen látják át, és azt még ők sem tudják, hogy mennyi lehet a kriptovaluták reális értéke. Egyesek szerint ez a Amikor nemrég azon élcelődtünkhogy Mészáros Lőrinc nemzetközi szinten is kiemelkedő befektetési csodát hozott össze, még nem látszott, hogy ben milyen sokan lesznek, akik a felcsúti vállalkozógéniusznál is jóval nagyobbat fognak kaszálni.

Márpedig meglepően sokan lettek: az elmúlt néhány hónapban rengetegen váltak hirtelen milliomossá és milliárdossá, akik a Jóisten és Orbán Viktor helyett a kriptolibertarianizmusnak, a világgazdaság pénzbőségének, illetve annak köszönhetik a vagyonukat, hogy az emberek láthatóan tényleg egyáltalán nem tudják már, mibe fektessék a pénzüket. A bitcoin nevű virtuális pénz árfolyamának brutális megugrásán meggazdagodott szerencsésekről van szó, akik néhány év-hónap alatt szedtek össze irdatlan, bár elég ingatagnak tűnő vagyont.

• Forex kereskedés bitcoinban
• Biztonságos-e a bináris opciókkal nyereségesen kereskedni
• A kriptovalutába történő befektetés megkezdése nem olyan döntés, amelyet a gyenge szívű emberek valóban szívesen meghoznak.
• Információ és jelentkezés Nullát vagy dollármilliókat ér a bitcoin?
• Gazdaság: Feltámadt a bitcoin, mert jól meg akarják adóztatni | lagzizenesz.hu

A korai beszállók néhány száz forintnyi befektetéssel csinálhattak tízmilliókat, a legnagyobb játékosok dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek. A nyertesek pedig jórészt nem befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek. Hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó pénzügyi szabadságharcos nördök, akik algoritmusokkal akarják felváltani a pénzvilág irányítóit és cápáit, a bankokat és az államot.

Hogy ez mennyire reális, azt egyelőre nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy a bitcoinnak illetve az amögött álló technológiának tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert az alternatív pénzügyi rendszer megéri-e kriptovalutákba fektetni az utóbbi hónapokban hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz lett úrrá a piacon. A forgalomban lévő virtuális pénzmennyiség elvi értéke több százmilliárd dollárra azaz a magyar GDP sokszorosára rúg.

A nördök és drogdílerek játszóteréből pedig elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció, és amiből a teljesen elszállt árak ellenére mindenki akar egy falatot. A napokban már a határidős befektetési mastery kripto is megindultés nem az internet valami félreeső, sötét bugyraiban, hanem a chicagói tőzsdén.

De van már jelzálog-bitcoinozás és bitcoin-jelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből többet a bitcoin befektetésről. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte minden nap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék.

Öreg bankárok naponta jajonganak, hogy közeleg az összeomlás, miközben fiatal bankárok azzal hitegetnek, hogy a jövő megérkezett, és ez lesz a Valójában azonban relatíve kevesen vannak, akik átlátják, hogy mi ez az egész, hogy működik a rendszer, mennyi a bitcoin reális értéke, vagy van-e egyáltalán ilyen.

És hogy mégis miért ér ennyit egy kriptovaluta, ami mögött nem igazán van valós gazdasági érték, és amit nem sok mindenre lehet felhasználni jelenleg. Mivel pedig az értékét csak találgatni lehet, a bitcoin-őrület mintha túlment volna minden ésszerű határon.

A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, ami bármelyik pillanatban kipukkadhat, sokmillió dollárnyi valós vagyont elpusztítva. De mi a fene ez az egész? Ha a fentiek nem teljesen világosak, ne magára vessen, mert valóban nem egyszerű dologról van szó. A bitcoin a legrégebbi, leghíresebb és legnépszerűbb virtuális pénz, egyben viszont az emberi civilizáció monetáris fejlődésének jelenlegi legabsztraktabb terméke.

A kirptovaluta koncepciójával egy Satoshi Nakomoto álnevű valaki vagy valakik ban, az amerikai pénzügyi válság kitörése után állt elő. Az, hogy ki vagy kik Satoshi Nakamoto, még nem derült ki, bár sok potenciális Nakamoto-jelölt van. Többet a bitcoin befektetésről a bitcoin megalkotása után nem sokkal kvázi visszavonult, és másokra hagyta a projektet.

A kiindulópont az volt, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam szemét manipulatív szervezetek, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól. A libertárius eszmékből táplálkozó elképzelés központi problémája, hogy a modern készpénz és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek az értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti olykor kényszerű bizalmon alapul.

Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és össze-vissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát. Miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, stb. Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik.

Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül. Ami a dolog prófétái a bináris opciók jogosak egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is.

A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt.

Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok.

Ezt a banki világban a számlavezetés nevű boszorkánysággal oldják meg, ahol számon tartják, hogy kinek mennyije van, és mikor mennyit költ és kap. A mágikus blokklánc Viszont Nakamoto pont azt akarta, hogy ne legyenek ehhez hasonló központi elszámolórendszerek a saját libertariánus utópiájában.

Úgyhogy létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat.

Milliárdos befektetőguru: Két ok van, amiért nem szeretem a Bitcoint - Computerworld

A blokklánc kvázi egy nyilvános főkönyv pénzügyi nyilvántartásamely tartalmazza az összes korábbi bitcoin-ügyletet. Amikor valaki megindít egy bitcoin-átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a bitcoin-hálózatba, a hálózatban résztvevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik a tranzakció megtörténtét.

Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy másolatot, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe.

A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához címhez mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát, stb. A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. Ezért cserébe minden egyes blokkért, amit ráfűznek a láncra, jutalombitcoinokat kapnak.

Így keletkezik az új pénz a rendszerben. Mivel a rendszer véletlenszerűen osztja ki a feladatokat, elvileg nem lehet manipulálni, hogy mi kerül a blokkláncba. Az egyes blokkok pedig megerősítik nemcsak a saját maguk által tárolt tranzakciókat, hanem az összes korábbi blokk integritását is, így a lánc elvileg megbonthatatlan.

Tehát nem lehet belőle törölni, csak új többet a bitcoin befektetésről létrehozni. Persze elméletben nem meghekkelhetetlen egy ilyen rendszer sem, de ez elképesztő erőforrásokat igényelne. Akinek meg a rendelkezésére állnak ezek a számitási kapacitások, az éppen elég pénzt tud csinálni "legális" bányászattal, mig a blokklánc hekkelése az egész rendszert összedönthetné, és ezáltal magát a hekkelést is értelmetlenné tenné. Már ha feltételezzük, hogy a cél a haszonszerzés, és nem a vagyon elpusztítása.

Kétkulcsos Az, hogy a rendszer a titkosításra épül, nem azt jelenti, hogy minden titkos benne: az ügyletek adatai nyilvánosak.

Információ és jelentkezés Egyre több nagypályás a kriptopiacon Júliusban jött ki egy felmérés arról, hogy egyre több intézményi befektető tervez befektetni a digitális valutákba. A Fidelity Digital Assets számára készített, tavaly december és idén április közé eső tanulmányból kiderül, hogy ből 7 intézményi befektető tervezi, hogy beszáll a kriptodevizák piacára a közeljövőben, a legnagyobb visszatartó ereje azonban továbbra is az igen hektikus árfolyammozgásnak van. A kriptobefektetéssel már rendelkező válaszadók többsége bitcoint és ethereumot tart az egyes régiókban: Forrás: Fidelity Digital Assets Az eredmények alapján, ahogyan azt várni lehetett, a kripto hedge fundok és a kockázatitőke-alapok portfólióban van a legnagyobb arányban kriptobefektetés.

Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mintha kitennék a netre az ember bankszámlakivonatát: a többet a bitcoin befektetésről az utalások virtuális címei szerepelnek, viszont az, hogy ezek a címet kiket takarnak, nem nyilvános.

Mindenki annyi címet bankszámlát csinál, amennyit akar, minden utaláshoz újat lehet kreálni. Így a valós tulaj nehezen lenyomozható, bár ez sem jelent teljes anonimitást: már elkaptak jó pár, bitcoinnal üzletelő drogdílert.

A titkosítás a virtuális személyazonosság igazolását, és ezáltal a csalások kiküszöbölését szolgálja.

A bitcoinok jó befektetések?

A opciós kereskedési szoftver Ausztrália aszimmetrikus titkosítást használnak: ha valaki létrehoz egy bitcoin-címet, akkor ehhez a rendszer generál egy titkos kulcsot, amit csak a tulajdonosa ismer, és egy nyilvános kulcsot, amit mindenki láthat. Ez két hosszú, egyedi kód, amelyek között matematikai összefüggés van. A matematikai összefüggés miatt a nyilvános kulccsal le lehet ellenőrizni, hogy az utaláson szereplő digitális aláírást azzal a titkos kulccsal hozták-e létre, amely az adott fiókhoz tartozik: a rendszer megnézi, hogy a küldő nyilvános kulcsa összepasszol-e a küldemény digitális aláírásával.

Ha igen, jóváhagyja az utalást. Viszont a titkosítást feloldani csak befektetés bitcoinba, hogyan működik titkos kulccsal lehet, tehát az utalás többet a bitcoin befektetésről nem tudja külső fél módosítani. Ahogy a fogadó nyilvános kulcsát is csak az ő titkos kulcsa nyitja.

Kategóriák

Az egyes fiókokból való lopás azért így sem lehetetlen, pont a napokban történt egy elég nagy értékű, több tízmilliárd forintos eset. De az egész bitcoin-sztori legnagyobb botránya is egy hekkeléshez kapcsolódik: a japán MtGox nevű bitcointőzsde es összeomlásaamikor az akkor forgalomban lévő bitcoinmennyiség 6 százalékát, akkori árfolyamon kb. Az ügy azóta sem kriptovaluta robinhood a napi kereskedelemben meg.

Vett egy pizzát 50 milliárd forintért Nakamoto ben vezette be a bitcoint, maga első körben egymilliót bányászott belőle.

Betűméret:

Ekkor még ismert árfolyama sem volt, az árakat egyéni alkuk alapján alakították, ahogy a régi szép időkben. Aztán szépen, lassan, fokozatosan, de elkezdett beépülni a mindennapi pénzügyekbe. Az első mérföldkő az volt, amikor a Floridában élő programozó, Laszlo Hanyecz feltételezhetően Hanyecz László tízezer bitcoinért rendelt magának két pizzát. Mondjuk nem közvetlenül, hanem elküldte a bitcoint valakinek, aki megrendelte neki a pizzát, ami akkor nagyjából 40 dollár volt.

A közvetítő nem sokkal később dollárért adott túl a bitcoinvagyonon. Vélhetően ma mindketten verik a fejüket a falba: tízezer bitcoin ma több mint többet a bitcoin befektetésről milliárd forintot ér.

Hanyecz később a Wirednek azt mondtanem bánja, a pizza finom volt, bár akkor még csak ezer dollár körül járt a tízezer bitcoin. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a pizzavásárlás lavinát indított el, ám az tény, hogy azóta elég nagy változások zajlottak le a kriptovalutavilágban. Ma már nemcsak kokaint vagy tigrispéniszt lehet bitcoinnal venni, ahogy annak idején ben a Silk Road nevű online illegális piactéren; hanem sok cég, például a Tesla és a Többet a bitcoin befektetésről is elfogadja a kriptopénzt, és bitcoin-ATM-ekből is jó pár van.

Az online bitcoin-tőzsdék hatalmas forgalmat bonyolítanak, és ezeken nemcsak egész, hanem részbitcoinokat is lehet venni, egészen a bitcoin százmilliomod részéig ez az egység a satoshi, és jelenleg 1 dollár nagyjából satoshit ér. Ettől függetlenül azért a bitcoin felhasználhatósága ma is erősen korlátos. Bár a Barclays egy ideje kokettál vele, bankok eddig nem szívesen nyúltak hozzá bár ugye az eredeti feltalálók pont ezt akartákés azok a cégek, amelyek elfogadják, inkább a dolog reklám és PR értéke miatt teszik ezt, nem gondolják ám teljesen komolyan.

Az erősen korlátos használati érték viszont sokakat nem tántorít el attól, hogy bitcoint vegyenek. Ezt a bitcoin-amerikai dollár árfolyam hűen tükrözi: a pizzavásárlás idején még nagyjából semmi értéke nem volt a bitcoinnak, nem sokkal, később elején egy amerikai dollárt ért, nyarán tízet, nyarán százat, idén év elejére több mint ezret, őszre ötezret, november végén többet a bitcoin befektetésről a tízezres határt, az utóbbi napokban pedig ezer dollár kb.

Keleti szelek A brutális áremelkedés oka, hogy miközben a bitcoinra vágyók száma jelentősen megnőtt, a kriptopénz mennyisége nem. A keresletet alapvetően három csoport hajtja: A japán kormány hozzáállása mögött az az elképzelés, hogy a gyors adaptációval a szigetország a remény szerint a fintech, azaz a pénzügyi technológia feltörekvő többet a bitcoin befektetésről egyik központjává válhat.

Az utóbbi időben egyébként leginkább a japánok hajtják az árakata japán tőzsdéken a legtöbb vásárló helyi magánbefektető, a legtöbb eladó kínai bányász. A Coin Trade egyik alkalmazottja bemutatja, hogy okostelefonnal hogyan szerezhet be bitcoinokat egy bitcoin ATM-ből Tokióban, Többet a bitcoin befektetésről Nakamoto ugyanis úgy programozta a rendszert, hogy a bitcoin bányászás idővel egyre nehezebbé válik, illetve a bányászoknak kiutalt jutalom, azaz a pénzteremtés üteme egyre csökken.

Jelenleg 16,7 millió bitcoin van forgalomban, de a pénzteremtés felső plafonja 21 millió: ha minden a terv szerint megy, ennél a számnál fog megállni a pénzkínálat. Ennek az az oka, hogy Nakamoto részben pont az inflációt akarta kiiktatni, illetve egész pontosan kontrollált keretek közé zárni a kriptopénzével, ennek a legegyszerűbb módja pedig a pénz mennyiségének radikális korlátozása. Túl jól sikerült az önkorlátozás Ugyanakkor jelenleg ez is a bajok egyik forrása. Kicsit olyan most a bitcoin, mint az aranypénz volt annak többet a bitcoin befektetésről mindenkinek ez kell, de a mennyisége fix, úgyhogy az ára növekszik.

Másrészt a kínálat szűkössége és a rendszer decentralizáltsága miatt az ár nagyon gyorsan hajlamos változni, amit tetéz, hogy nincs semmiféle központi fogódzkodó, ami alapján meg lehetne állapítani, hogy mennyi a reális értéke. A bitcoint sem befektetési termékként, sem pénzként nem nagyon lehet beárazni: bár a piacon rengeteg módszer van az értékpapírok és valuták árazására, ezek mind valamilyen reálgazdasági fundamentumokon, azaz a való világból származó gazdasági-pénzügyi mutatókon alapulnak.

A bitcoin esetében ilyenek nincsenek, legfeljebb egy ígéret, hogy a jövőben majd lesznek.

Ráadásul még azt se nagyon lehet mondani, hogy a bitcoinnak lenne egyáltalán hivatalos dollárárfolyama: a különböző bitcointőzsdéken eltérő áron lehet hozzájutni a bitcoinhoz és a satoshihoz, néha több száz vagy több ezer dollár eltérés is lehet. Ezek miatt a bitcoin hiába akarja leváltani a jelenleg forgalomban lévő, klasszikus pénzeket, erre jelenleg lényegében képtelen.

Kicsit sarkítva, a pénznek három fő funkciója van: értékmérő, fizetési eszköz és elszámolási eszköz.

• Bitcoin kereskedő, hogyan működik
• Szegény embereknek szánt kriptográfiai befektetés
• Kezelje Bitcoin befektetéseit.
• Lassan lehet aggódni egy komolyabb zuhanás miatt - A különböző, fenntarthatóbbnak vélt altcoinok jobb befektetések, mint a Bitcoin?
• Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?

A bitcoin ezek közül jelenlegi formájában egyikre sem nagyon jó: mivel árfolyama rettenetesen ugrál, nehéz vele értéket mérni; és a jelenlegi állapotában fizetésre is badarság lenne használni, hiszen amit ma megveszünk egy bitcoinért, az lehet, hogy holnap már fél bitcoinért is elérhető lesz. Ugyanezért elszámolásra sem lenne jó használni: ha valaki év elején bitcoin-hitelt vett volna fel, azt most agyonnyomná a törlesztés, ha pedig sok ilyen szerencsétlen ember lenne, akkor újra lejátszódna a as hitelválság.

Elég csak visszagondolni a hazai devizahiteles mizériákra. Egy normális valuta esetében ha ilyen kilengések történnének, akkor a központi bank megpróbálná stabilizálni a helyzetet a többet a bitcoin befektetésről és a pénzmennyiség kontrollján keresztül; de a bitcoin pont ezt akarta kiiktatni. Ez sikerült is, de a várakozásokkal ellentétben a piacon egyelőre messze nem állt be az önszabályozó egyensúly, amit az alkotó várt. Ehhez kapcsolódik az is, hogy mivel a bitcoin a világ legtöbb országában jogilag szürke zóna, a vevők nem kapnak olyan törvényi védelmet, mint amilyenre egy átlagos devizaügylet vagy tőzsdei vásárlás esetén, tehát ha átvernek valakit, az csak magára vethet.

Az államtól való függetlenséggel nemcsak az állami szabályozás hátrányait, hanem előnyeit is bukja az ember. Jól jártak, de mennyire? A jelenben viszont néhányan hatalmasat kaszáltak a bitcoin menetelésén, legalábbis virtuálisan. A jó időben beszállók akár egy dolláros kb.

1. Kriptovaluta kereskedési osztályok
2. Bitcoin hogyan?
3. Eidenpenz József Meddig mehetnek még a kriptodeviza-árfolyamok?
4. Bináris opció másolat kereskedő

De akik előtt szereztek bitcoint, azok még ennek is sokszorosát kaszálhatták: ben, a kezdeti időkben ugyanis jóval egy dollár alatt volt a bitcoin előállítási költsége. A többet a bitcoin befektetésről sikerének farvizén pedig kismillió újabb, blokklánc-technológián alapuló kriptovaluta indult az utóbbi időben, és ezek is elképesztő nyereségeket könyveltek el, többek még a bitcoinnál is nagyobb pluszban állnak.

Ezek közül legutóbb az Ethereumról irtunk részletesen. Az, hogy pontosan hányan és mennyit kerestek a dolgon, pont a bitcoin decentralizált és anonimitásra törekvő jellege miatt nehéz megmondani. Mindenesetre a Bloomberg nemrég arra jutotthogy a bitcoinpiac 40 százaléka, mai árfolyamon többet a bitcoin befektetésről milliárd dollár mindössze ezer ember kezében van.

Ezzel két potenciális gond van. Egy nagyobb eladási hullám viszont gyors és jelentős árfolyamesést idézhet elő, ami miatt óvatosnak kell lenniük, ha nem akarják rögtön lenullázni befektetésüket. Azaz technikailag lehetséges, hogy pár vagy pár tucat ember tudja manipulálni az egész piacot. De ugyanígy hatalmas hatással volt az egész piacra, hogy az utóbbi időben beszálltak a nagybefektetők, ez is alapjában változtatta meg a játékot.

A bitcoin pont az ilyen rendszerszintű manipuláció lehetőségét akarta kiküszöbölni. A kriptovaluta tehát jelenlegi állapotában egyik kitűzött céljának elérésére sem alkalmas: nem képes pénzként funkcionálni, és nem hozta el a központosítás- és beavatkozásmentes libertárius nirvanát sem. De ez igazából annak fényében nem meglepő, hogy Satoshi Nakamoto eredeti kiáltványában.

Erről később. Ki tudja hol áll meg Ám hiába riogat azzal a világ központi bankjainak nagy részehogy hatalmas gondok lehetnek a rendszerrel, a piaci optimizmus vagy csordaszellem nem fújt ki, sőt. December elején megindult a határidős bitcoinkereskedés, először a chicagói tőzsdét üzemeltető CBOE, hétfőn pedig a világ legnagyobb határidős piacát működtető CME platformján.

Többet a bitcoin befektetésről határidős ügylet azt jelenti, hogy a tőzsdén olyan dealt lehet kötni, amely a jövőben teljesül: ma megállapodok valakivel, hogy három hónap múlva veszek három bitcoint, mégpedig 45 ezer dollárért.

Megéri Bitcoinba fektetni?

Tehát gyakorlatilag az ember a bitcoin árfolyamának mozgására fogad: a fenti példa esetén akkor jönnék ki pluszban a dologból, ha három hónap múlva a bitcoin értéke 15 ezer dollárnál magasabb lenne; ha pedig alacsonyabb, akkor buknék. Valójában egyébként meg sem kell venni a bitcoint, az egész üzlet dollárban folyik, a bitcoin árfolyama csak az üzlet referenciaértéke.

Mondani sem kell, hogy ez milyen kockázatos játék egy olyan valuta esetében, ami néhány napos távlatban képes bemutatni 20 százalék körüli ingadozásokat. A határidős piac mindenesetre további emelkedést vár: az első napokban az opciós ár kétezer dollárral haladta meg a valós árfolyamot ; bár azóta prémium mértéke csökkent, az ügyletek átlagos ára még mindig pluszban van a valós árfolyamhoz képest.

Blogajánló

De vannak még érdekes új termékek a piacon. Például megjelent a bitcoinalapú hitelezés, amit fent még intő példaként hozunk fel. A bitcoint elég nehéz kivenni, nem sok lehetőség van a készpénzre váltásra, ami fejfájást okoz azoknak, akik szeretnék élvezni a hirtelen jött vagyont.

Szerencsére a pénzügyi piac fenékkotrói más megközelités szerint innovatív szereplői szívesen segítenek: egyes, a kriptovaluta jövőjét illetően rendkívül optimista startupok elkezdtek olyan hiteleket nyújtani, amiknek a fedezete a kérelmező bitcoinvagyona.

Bár a hitelek kondíciói nem valami jók, még mindig ez a legegyszerűbb, na meg rendszerszinten legkockázatosabb módja valódi pénzt csinálni a virtuálisból.

Egyes amerikai tisztviselők szerint az egész őrület már eljutott oda, hogy sokan jelzálogot vesznek fel a házukrahogy bitcoinba fektessék, vagy eladják más befektetéseiket és hitelkártya-adósságba hajszolják magukat, hogy minél több bitcoint és satoshit vegyenek.